Skócia után Anglia, ingázgatok.....

Idézet egy Angliában élő házaspár blogjából:

......"Persze az hozzátartozik a dologhoz, hogy párban könnyebb. Sokszor úgy látom, hogy a magányos farkasoknak sokkal nehezebb, mert őket hamarabb megtalálja a honvágy. Ezért azt javaslom, ha teheted, ne egyedül utazz!....."

  Hát nem csak a honvágy szempontjából megfontolandó egyedül belevágni egy külföldi munkavállalásba!

Megpróbálom pontokba szedni amit én tapasztaltam.De először egy rövid általános áttekintést nézzünk.

Adott az alany:

Nő. Középkorú.Egészséges, jó teherbírással, hatalmas elszántsággal, pár kényszerítő körülménnyel megtupírozva. Jól használható képesítés, nagy szakmai tapasztalat, közepesnél gyengébb angol tudás, némi skóciai gyakorlattal.

Cél: anyagi megtakarítás, biztosabb anyagi bázis, kiszámítható jövőkép, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb élet.

Hosszas feltérképezés, előmunkálkodás után egyértelmű, hogy lehetőség van. Bátorság és kapcsolat kell. Kapcsolat van ?? Nincs. Ez erőteljesen meghatározza a terv kivitelezését és teljesíthetőségét is.

Latolgassuk kicsit a lehetőségeket és a lehetséges történéseket.

Nézzük,mi történhet ha valaki párban indul 'határtátkelni'..!

Először is, helyzeti előnyben vannak, mert mehetnek mindenhova együtt, engedélyek, bankszámla, NIno szám intézése, Jobcenter, stb....bármilyen kérdés adódik azonnal meg tudják vitatni, van kivel megbeszélni,sokkal könnyebb nem egyedül dönteni.

Érzelmileg is osztódik a sokk, a stressz, tudják egymást lelkileg erősítgetni , biztatni, a negatív gondolatokat pozitív irányba terelni, ami a kezdeti időben nagyon fontos.

Könnyebb költözni, a közlekedést megtanulni, megtervezni, gyorsan felállítani egy ütemtervet, vásárlás megszervezése, vacsora elkészítése munka után, ki ér haza hamarabb és ki később....magyarán, az elkövetkezendő monoton és kemény időszak jó logisztikája 2 embernek sokkal könnyebbé teheti az életét.

Persze , azért még így sem lesz egy fáklyásmenet a kezdeti időszakban....

De!!!

2 dolgozó személytől 2 havi fizetés érkezik  minden hónapban.Ebből egyértelműen kicsivel könnyebb gazdálkodni. Minden szempontból. Akkor is ha valaki orvos, felsőfokú képesítéssel IT, mérnök, közgazdász, stb...a lényeg a 2 bevételen van...

De!! 

Nem mindegy hol laknak, milyen vonzáskörzetben.Vidék vagy város, London vagy London közelében...a bérleti díjakat ez nagyban befolyásolja.

  2 dolgozó embernél sokkal korábban elérhető a saját bérelt lakás vagy kis ház, kinek mi a terve, vagy mi fér bele a rentért fizethető limitbe.Pl. számoljunk két jobb átlag keresetet, 2x 2000 font havonta. Ebből fizeted a rentet, mondjuk egy kis lakás, 2 szoba, fürdő, wc, esetleg nappali, konyha. Nagyjából 1000 font, marad 3000 , ha van kocsid, abba tankolsz, road tax, egyebek, .....ha nincs, ez eleve megmarad, de akkor cipekedsz és nem jársz túl sűrűn kirándulgatni, mert a vonat, busz drága.Viszont bőven van pénzed enni, félretenni, néha venni egy-két jobb darab 'akármit', még tudsz hazaüldeni, /sógor, mama, tesó, gyerek istápolása/, vagy tudsz otthoni hitelt törleszteni.Persze ebből még nem fogsz nagy lábon élni, nem játszhatod az eszed, nem költekezhetsz felelőtlenül, ha csak nem azért vagy kint, hogy élvezd az életed, megadd magadnak azokat a dolgokat, amikre régóta vágysz és otthon nem tehetetted meg.Persze ennek  a pénzed fog határt szabni, mire elég és mire nem.Milliomos nem leszel, akkor sem, ha úgy spórolsz mint egy őrült.

Azt látom, hogy itt is számolgat  mindenki. Számlákat, rentet, ki tudnak fizetni, ha nem szórják felelőtlenül a pénzt, hanem tényleg szervezetten, előre tervezve élnek, akkor hónap végére nem marad befizetetlen csekk és optimális esetben még félretenni is tudnak.Természetesen ez attól is függ, hogy mit hagytak maguk mögött otthon...

A páros verziókra, a lehetséges opciók:

*férj-feleség, barát-barátnő, 2 barátnő,2 fiú haverok, jó barátok, uncsitesók, apa-fia, anya-fia vagy lánya,élettársak/hu de utálom ezt az idétlen szót/, tesók....szóval mindegy csak nem egyedül, mert ez a lehetséges felállás nagyban javítja az esélyeket.

Nézzük ugyanezt egyedül!!!

Szó szerint egyedül!!!!! Teljesen!!!!Senki, de senki nincs akit megkérdezz, ha elbizonytalanodsz....bármiben......mindenben egyedül kell döntened, mindent egyedül kell megtalálnod, megtervezned, közlekedést, útvonalat, buszjáratokat, vonatot....mindent.....Mindenre neked, magadnak kell rájönnöd, az első időszakban sok munka előtti és utáni bolyongás, hol a legközelebbi áruház, hol van kis shop, hol tudsz ehető kenyeret, húst, főznivalót venni, mi a legkisebb távolság cipekedési szempontból.....mert autó nélkül, mindent neked egyedül kell kézben hazahordanod....ha enni akarsz, csak akkor fogsz ha veszel, hazaviszed és megfőzöd magadnak....Senki nem vár vacsorával, megvetett ággyal, két jó szóval...legfeljebb sorban állhatsz még a konyhában.....mert biztos lehetsz abban, hogy pont amikor hazaérsz, akkor lesz foglalt a konyha és a wc-re sem fogsz tudni bemenni, mert ott is lesz bent valaki.......és nyűgös vagy, és fáradt és rohadt éhes....és minden bajod van........és megállapítod, hogy ez a szitu gusztustalan.......

És nincs senki akinek ezt elmondd......

Tehát a saját lakásbérlés teljesen elfelejthető...hacsak nem vagy orvos, vagy magasabb beosztásban dolgozó, magasabb fizetéssel. Normál, melós fizetéssel, ami a szak és betanított munkásokat érinti csak szobát tudsz bérelni, ami azt jelenti, hogy több emberrel /néha 3, néha 5, néha 7, de van hogy 9, nyilván, ez a szoba árát is befolyásolja/ kell együtt laknod!

Ilyenekkel, olyanokkal, retkes, lusta, szemét, tolvaj dögökkel, és bunkókkal akik leszarnak nagyívben, hogy te mikor vagy éhes, mikor alszol, esetleg bemennél a fürdőszobába is néha, vagy főznél valamit olykor. Megzabálják a kajádat, ganét hagynak maguk után és este 11-kor van kedvük a  U2-t hallgatni totál hangerővel...

Ha nagyon szerencsés vagy , akkor esetleg kifoghatsz jó lakótársat is.....erre kb.5 % esélyed van......de azért ne álmodozz!!!

Andersen bácsi rég meghalt!!!

Ilyen esetben valóban minden azon múlik milyen a tűrőképességed, mennyire vagy elszánt és a kezdeti sokkot fel tudod -e megfelelően dolgozni? Ha igen, akkor nagyobb esélyed van arra, hogy a tervedet megvalósítsd. 

Ha szerencsés vagy és jókor vagy jó helyen , akár még normális magyarokkal is találkozhatsz, születhetnek barátságok is....De ehhez nyüzsögni kell, munka után vagy szabadnapokon, nyitott füllel járni, magyar szóra ....keresőt beállítani!!!!

folyt.köv...

  Robot system, teljes megsemmisülés, kifulladásig, kivétel nélküli megdöglés.......ezek a szavak jutnak azonnal eszembe!!

Angliában teljesen megszokott, hogy a fodrászatok hétvégén is nyitva vannak. Akik hétközben dolgoznak  reggeltől-estig, azoknak a hajvágás hétvégére marad. És sokan vannak ilyenek.

Az én beosztásom a következő, hétfő, kedd, szerda: 8:30-tól este 18:00-ig, szombat: 8:15-től este 17:30-ig, vasárnap: 10:00-től délután 16:15-ig.Dayoffs: csüt, pént.
Tehát több mint egy éve minden hétvégén dolgozom. Erre a két napra több pénzt kapunk, de a munka is brutális, gusztustalan és halálos.

Valószínűleg, a forgalmat befolyásolja, hogy hol van a shop, központban, forgalmas helyen, átmenő forgalom, pl.vasútállomás közelsége, esetleg belváros stb. A vasútállomásról,buszokról özönlő, és a főutca shopjaiba tartó emberek pont előttünk mennek el.Nagyon jól frekventált helyen vagyunk, nyilván a bérleti díja is magas lehet, ezt nem tudom, sosem kérdeztem.

Egy szombati műszak a következőképpen néz ki. 4 székkel dolgozunk, reggel 8:15-re teljes harci díszben, munkára készen, pihenten, mosolygósan, vidáman, jókedvűen startra kész kell legyél. Nagyüveg víz, kávé, csokik, banán, kisszekrényben bekészítve / de minek ? :-D legtöbbször esélytelen.../, ezekből a víz ami biztos elfogy, a többi általában megmaradt!...Szóval....és..anyúúúú, kezdődik!!!!

/Az első 3 hónapban minden alkalommal, 10 méteres gyomorgörccsel mentem dolgozni szombatonként.De az első szombatot sosem felejtem el!! Majdnem hangosan elröhögtem magam,komolyan!! Ugyanis, azt láttam, hogy halálosan komoly arccal mindenki élesíti , csőre tölti az eszközeit, olajozza, majd csattogtatva ki-be kapcsolgatja a hajvágógépet, szótlanul, rettenetes elszánt arccal koncentrálva a feladatra, mintha a 3. világháború közeledne és készen kell állni egy ádáz csatára. Na!!!! Gondoltam , ezek sem normálisak!!!Persze, akkor még nem tudtam, mi vár rám!!! :-P/ 

De most már teljesen világos és érthető, miért is történnek a dolgok úgy ahogy!!! :-D

Tulajdonképpen, onnantól kezdve, hogy bejön az első vendég, megállás nélkül, és ezt szó szerint értsd, megállás nélkül dolgozunk estig....Mert jönnek!!! És jönnek!!! Folyamatosan, kitartóan, mintha téged akarna az egész város megörjíteni!!!
/ Fél óra ebédidő van, de mire oda jutok, én már alig látok, összefolyik előttem minden, mert 5 órán keresztül egy pontra nézel, a hátam, a vállam, a karjaim ilyenkorra már teljesen beállnak, a cipőm dugig van hajjal, a ruhám, melltartóm, mindenem tiszta haj és szúr és viszketek mindenhol, enni mint egy éhenkórász kutya, csak úgy, rágás nélkül, egyben nyelve, és gyorsan, hogy még maradjon idő egy cigire is.... És utána vissza a frontra, konstatálva, hogy nincsenek kevesebben, sőt!!!/

Mellékesen megjegyzem, eleinte voltak naív téziseim, hogy mely napokon lehetnek esetleg kicsit kevesebben!! Pl. arra gondoltam, ha esik az eső, hideg és borongós az időjárás....nos, ez így , ebben a formában kolosszális tévedés. Ugyanis ilyenkor is annyian vannak mint az állat. Őket nem zavarja az eső, mert itt 10 hónapot esik nagyjából folyamatosan, és megszokták, hogy dolgozni kell menni, boltba, gyereket elvinni, vagyis élni a mindennapi életüket. Persze, hogy jönnek, hozzák a gyereket is kora reggel, csipásan, álmosan, gyors hajvágás és utána mennek shoppingolni, venni egy jó nagy rakás szar holmit, aminek fele nem is kell valójában, közben megeszik az évi 15 milliomodik szendvicsüket ebédre, kávé, cukros üdítő, chips...stb....Fő az egészség!!!

Szóval vissza a frontra!Egyre csendesebbek vagyunk! Már nincs kedvünk beszélni, beszélgetni, kérdezgetni, " how are you, how was your weekend, lovely weather today, isn't"....csak vágjuk, aprítjuk...A szombati vendégkörre jellemzőbb az angol többség, vagy egy két értelmiségi indiai, kínai, esetleg pár olasz, német. Nálunk 12 font egy hajvágás, ami egy jó szűrő, miután ez viszonylag drága, a vendégkört áldásosan megszűri, kevesebb a fekete vendég. Ők a szomszédos utcába mennek, ahol a törökök, pakik, albánok üzletei vannak, ott 7-9 font egy hajvágás....Meghalnék, ha ott kéne dolgoznom! Arányaiban az összvendég kör 15%-át teszi ki a vegyes felvágott / nem angol/ de néha még ez is sok!

És persze..... Borzasztó a hajuk, iszonyatosan vastag szálú, az olló szabályosan recseg, ahogy átvágja a hajszálat, és a hajvágógépből pattog, pereg mindenfelé , szemedbe-szádba, ha nem állsz elég távol. És úgy áll mint a szög, mint a sündisznó tüskéi, égnek meredve, hajlíthatatlan, formába nem lehet igazítani, kezed -lábad leszakad mire bedolgozod a kefével a kész formát.Egyszerűen hihetetlen!!!!

Az igazi sokk akkor ért, amikor rádöbbentem arra, hogy a paki-indiai-kínai haj olyan mint a tüske!!!!! Talán a második hónap vége felé, észrevettem, hogy a jobb talpam közepe megfájdult, mikor ráhelyezem a testsúlyomat, fáj. Gondoltam, biztos a sok állástól, majd ha szabadnapos leszek, kicsit pihenek többet 'osztjóvan, majd elmúlik!Hát nem, és egyre jobban fájt, már elkezdtem szinte sántikálni./ Persze közben dolgoztam.../ Egyik este, kislámpával, nagyítóval átvizsgáltam, mi a szar lehet....De nem láttam semmit! Másnap elmentem a Clark cipőboltba és eldöntöttem, veszek egy kényelmes , jó lábbelit dolgozni, mert tuti az lehet a baj, hogy fos, olcsó, charitys papucsban dolgozom....Vettem 35 fontért, elkezdtem használni....és semmi....és már minden lépés fájt....Végül, egyik este nekiálltam, lámpa, nagyító, penge ...és ott ahol fájt, elkezdtem lepengézni a felső hámréteget...már az eleven hús határt súroltam és kezdett fájni, amikor megláttam egy fekete kis pontot a rózsaszín friss részen....tűt fogtam és elkezdtem véskélni, mélyíteni egy lyukat....rohadtul fájt mert már a talp húsomat fúrtam...és akkor kikandikált a vége egy hajszálnak....megfogtam szemöldökcsipesszel, 6 mm hosszú, koromfekete hajszál volt!!!!!!!!!!!!!!!!!! És még kihúztam másik 3 hasonlót utána a sebből...Mondom, mi a f..........????!!!!! Azta jó k.........khmmmm.........bassza meg!!!!!  Szóval 4 db 6 mm hosszú hajdarab volt a talpamba fúródva, 3 hétig, 6 mm mélyen, benne a húsomban........Na többek között ezért is utálom őket annyira !!! :-D

A délután is megállás nélkül megy, "yes please, next please..."És már nagyon fáj mindenem, de a többieknek is, ha nyílik az ajtó már gyilkos tekintettel nézünk fel, neee, nem akarom...4 óra után, már felváltva leszaladunk a wc-re, gondolom mindenki ugyanazért, kicsit lehajolni, nyújtani a derekad, vagy csak megfogni a térded, mindegy, csak a függőleges , merev testhelyzetből kicsit kibillenhess fél percre.....Nem lehet bírni!!!Legyen már vége!!!!!
5 óra....már tényleg a seggünkön vesszük a levegőt, egymásra nézünk néha, valaki mondja már , hogy ennyiii, mára vége.......

Negyed hatra befejezzük a maradékot és tábla megfordít: CLOSED!!!!.................

Mindenki takarodjon és várjon a jövő szombatig !!!!!!!!

/ A vasárnapok is ugyanilyenek, csak akkor több a paki meg az indiai, meg a kínai. a mai napig nem tudom miért! /

2014. július.11.péntek 11:45 am

Szabadnap... a szokásos elintézendőkkel!

Bank, charity, élelmiszer utánpótlás, majd főzés, adagolás, takarítás, mosás, teregetés, beszárítás, behajtogatás, hajmosás...stb,stb.

A város központ gyalog 25 perc, busszal 2 font. Gyalog megyek, jó idő van./ Sok kedvem nincs ugyan a gyalogtúrához, mert fél éve reggel-este megteszem ezt a távot.
Reggel még elmegy, bár mire beérek a hátamon folyik a víz, mert cipelem az egész napos hadtápot, kaja, váltóruha, innivaló, csoki, banán, minden szarság ami napközben kellhet, féloladalasra húz a táska mindig. De azzal szórakozom, hogy a zenelejátszóra olyan számokat töltök fel, amikre tudok ritmusra lépkedni.Nem egyszerű jót találni, vagy túl gyors, vagy épp túl lassú, és nem jön ki rá a lépés, nincs jó tempó...De néha összejön!! Viszont este, hazafelé már sokkal fájdalmasabb ugyanez a táv. Hullásliszt vagyok, fáj mindenem, a talpam sajog, a hátam beszakadt, derekam nincs is, minden lépés egy világégés! A változatosság kedvéért ilyenkor a boltban megvett vacsora alapanyagok , innivalók, és a másnapi reggelivel tömött szatyrok húzzák el az amúgy is leszáradt karomat./
Beérve először a bankot célzom meg, TSB Bank, csak beteszem az összegyűjtött borravalót, aztán megyek a charitybe, ami közvetlen a bank mellett van bent a
centrumban. Gyors ügyintézés, a kiscsajok már ismernek, minden héten megjelenek. Ahhoz képest, hogy az angolok nem foglalkoznak azzal ki-hogy néz ki, miben van, milyen stílusa van, mindig lestírolják a körmöm, megjegyzik, hogy megint klassz, vagány a szín és a minta. Ja és tök jó a cipőm is, hol vettem ?! Végeztem, irány a charity, jó lenne találni pár jó állapotú fehér, rövidujjú pólót dolgozni. Pont ebédidő, az utcára özönlött a sok öltönyös-kávés-kajászacskós-IPodos-IFonos manager staffs" és persze a közlekedést nehezíti a fekete, ráérő, "sokgyermekes "muszályvennivalamit"babakocsis náció képviselői. Egyszerűen lehetetlen kikerülni őket . Ha balról akarsz kerülni, akkor pont odakolbászol a 80 rohangáló kismajom közül legalább 3 és felbuksz bennük. Középen anyuka ordít érthetetlen szuahéli nyelven a jobboldali ördögökkel, akik szanaszét futnak. Szemből jön pakisztáni anyuka, vagyis döcög, dugig van a következő nagyreményű generáció újabb jelöltjével, a kocsiban 2 kisebb- nagyobb gyerek, a kezében is egy, asszem fiú, bár seggig ér a lobonca. Na majd hozzák vasárnap délután zárás előtt 2 perccel hajat vágatni.:-D. Megjegyzem, álmélkodva néztem, hogy a babakocsiban az egyik gyerek egy lány, olyan 10 éves forma lehetett. Látszólag nem volt beteg, jól elüldögélt és nézgélődött bamba szemekkel.
Szóval.....közlekednék...de figyeli kell cefetül....előzni, kerülni nem igen lehet, többnyire próbálok követő üzemmódra kapcsolni....De a szembejövőkre is figyelni
kell! Érdekes módon, angol egyszer jött nekem, egy elég depisnek tűnő, kicsit alkesz benyomást keltő idősebb nő....Megrovó tekintettel sújtott le rám, szemével
kérdezte, mért nem kerültem ki...Próbáltalak bammeg! Viszont akik rendszeresen szembe jönnek,pakik,indiaiak, kínaiak, nepáliöregcsoszogók, és persze a nigrók,
irányváltoztatás nélkül, demonstratíve, felemelt fejjel, büszke és kihívó tekintettel!!!"-Térj ki fehér, mert eltaposlak!"- És a röhej az, hogy tényleg eltapos, nekem jön, fellök, és utána néz rám, felháborodva, lenézően..."-Mondtam, hogy eltaposlak". Szerintem élvezik!!!
Csak mondom, hogy a belváros főutcája, mindkét oldalán dugig üzletekkel kb. olyan 150 m hosszú lehet, és ebédidőben szerintem itt cirkulál vagy 5000 ember.
Bementem a charitybe elkezdtem a szorgos keresgélést. A kezdeti lelkesedésemhez képest, már nagyon kifinomult és rutin vagyok. Nem veszek meg minden szart, csak azért mert otthon ilyen nincs. A shop nem túl bizi de azért vannak bent. Éhes voltam, későn keltem, ellustálkodtam az időt, nem is nagyon ettem, szomjas is voltam, igyekezni akartam, találtam egy klassz kis Zara fehér pólót, tök jó állapotban , " alighasznált"!! :-) Beálltam a sorba a pénztárhoz, hogy fizetek. Igaziból arra sem emlékszem, kik voltak előttem, a pénztáros csomagolt, valaki épp fizetett. Közvetlenül előttem egy néger gyerek állt, persze nekem háttal, mellette a barátja, azt hittem ők is vettek valamit, azért állnak ott. A pénztárnál egy magas, angol pasas állt, mellette egy angol nő, ős segített csomagolni a kifizetett cuccokat.
Fülemben a lejátszó dugója, hallgatom a szokásost, mint általában. A következő pillanatban feltűnt, hogy a fekete gyerek felémfordult és dülledő-forgó szemekkel az
arcomhoz közel hadonászva a kezével valamit nekem magyaráz. Nem hallottam, mert szólt a zene....Először abban sem voltam biztos, hogy nekem beszél, hátranéztem...Nem állt mögöttem senki....Kihúztam a dugót a fülemből és akkor már hallottam, hogy ordít!! Get out! Get out you fucking bich, I'll kill you, get out, i told you....és elkezett visszaszámolni...3-2-1...Körbenéztem, hogy ki vette az adást.....Senki...mindenki úgy csinált, mintha süket és vak lenne, próbáltam valakivel segélykérően szemkontaktust teremteni....nem sikerült....Ok, gyorsan kellett döntenem, mert nem tudtam, meddig fog még ordítani, és mi fog következni az üvöltözés , hadonászás után....Közben az ökle egyre közelebb volt már az arcomhoz, hátrébb kellett lépnem kicsit...de tudtam, hogy 1 másodpercem van arra, hogy tegyek valami okosat....Beszélgetni nem nagyon volt kedvem vele, így aztán fogtam magam és balra, nagy ívben oldalazva elindultam kifelé a shopból.....Az ajtóból visszanéztem, hogy követ-e.....Csak azt láttam, hogy pár lépéssel távolabb állt a kasszától már, és a bal kezében egy rugós bicska vagy kés /nem értek hozzá/ volt , kinyitott
pengével....

Gyorsan beszaladtam a tömegbe, próbáltam elvegyülni, és rohantam a buszhoz, haza akartam érni....Hát...hogy is mondjam....reszkettem,betojtam majdnem,nagyon egyedül
és kiszolgáltatva éreztem magam, és a buszon azért pár könnyem is kicsordult....szóval ,hirtelen rájöttem, hogy kurvára egyedül vagyok, és lehet, hogy egyszer majd nem tudok elszaladni.és akkor nem tudom megvédeni magam, és más sem fog megvédeni, mert itt ez nem működik....nem avatkoznak bele, valószínűleg, óriási rutinjuk van már, láttak már nem kevés erőszakos támadást,és tudják, hogy jobb kimaradni belőle....Szóval, nem is az eset, hanem az utána jött felismerések sokkoltak.

Aztán délután kijött....minden....